- 21.századi -
Felkészültséget a jövő kihívásaira
Utolsó programpontunk Verőce távolabbi jövőjének lehetséges problémáival és azok megoldási lehetőségeivel foglalkozik.
A ránk váró jövő számos területen kíván tőlünk olyan alkalmazkodó képességet és előrelátást, amire korábban nem volt szükség. Ezek elmulasztása, halogatása esetén gyermekeink és unokáink nyakába akasztjuk tovább az egyre növekvő, súlyos terheket.
Sokan azt gondolják, hogy a klímaváltozás hatásai csak évek, évtizedek, akár évszázadok múltán fognak jelentkezni, ha egyáltalán igazak a teóriák…
A világ számos elismert tudósának véleménye ezzel szemben az, hogy derékig benne járunk már a klímaváltozás jelenségeiben.
Magyarországon tél már gyakorlatilag nincs, nyáron meleg- és szárazsági rekordok dőlnek, a harmadik világból migrációs hullámok indulnak a kimerülő életlehetőségeik miatt. Ez a tendencia ma már nem vitakérdés. A változás ütemét találgatják még a világ rengeteg pontján a klímamodelleket programozó tudósok ezrei.
Ha felelősen gondolkodunk a saját és utódaink jövőjéről, akkor a halogatás helyett itt az ideje felvenni a kesztyűt és cselekedni! Előzzük meg, hogy felkészületlenül érjenek bennünket a jövő kihívásai!
Node mit tehet ez ügyben egy apró magyarországi falucska önkormányzata?! Felkészíti és edukálja lakosait az előre jelzett változásokra.
A probléma:
-
Verőce árvizveszélyes település. A klímaváltozás miatt várható “villámárvizek” kialakulása a helyzetünket súlyosan ronthatja.
-
A nyári, aszályos időszakokban a vezetékes vízhálózattal nem rendelkező településrészeken a kutak kiszáradhatnak, ahogy az például 2 éve történt. A válságos vízhiány sok verőcei lakos réme.
-
A verőcei szennyvízhálózat hiányossága nem pusztán kényelmetlenség: emiatt talajvizeink és az érintett termőföldek súlyosan elszennyeződnek. Verőce több mint 50%-a nem rendelkezik csatornahálózattal! A mérgező kemikáliák és a wc-k szennyvize átitatják a talajt, majd a környék patakjaiba szivárogva folytatják tovább útjukat a Duna felé, az érintett a termőtalajokban évtizedekre – évszázadokra kimutatható károkat okozva. Az elszivárgó szennyvíz jelenléte a talajban nemcsak suvadásokhoz (rétegelcsúszás), ingatlanok aláázásához vezethet, hanem egy jövőbeli részleges élelmiszer önellátást is veszélyeztet.
-
Verőcén fűtési időszakban sokszor érezhetően és mérhetően rosszabb a levegő mint akár Budapest belvárosában. Ez a probléma többnyire a silány tüzelőanyagok használatára és a vezetékes gázhálózat hiányosságaira vezethető vissza, és súlyos egészségügyi kockázata van, különösen a gyerekekre nézve.
-
Verőce bár falu, területe is engedné, élelmiszer ellátottság tekintetében mégis kiszolgáltatott település. A lakosok közül nagyon kevesen űzik már a mezőgazdaság mesterségét. Néhány kivételtől, pici hobbikerttől eltekintve az emberek többsége a kereskedelemből szerzi be az élelmiszerek többségét. Mezőgazdasági ismeretek híján jelenleg nem tudnánk reagálni egy újabb, akár elhúzódó élelmiszerár inflációra, vagy ellátási krízisre.
Megoldási javaslataink:
-
Sürgősen aktualizálni kell Verőce árvízvédelmi tervét! Vízügyi mérnökökkel karöltve olyan védterveket kell csinálni, melyek a hirtelen érkező, nagyobb árvizek esetében is védelmet képesek nyújtani. Amennyiben pályázható forrás jelenik meg az erre a célra, a tervünket azonnal benyújtva eséllyel nyerhetjük el a mindig szűkös keretből való támogatást a többi pályázóval szemben.
-
Amíg védmű építési pályázatra várunk, készenléti tervet is ki kell dolgozni (vagy a meglévőt fejleszteni) és önkéntesekből álló, “gyorsreagálású” csoportokat alakítani, azaz nyilvántartásba venni azokat, akik ilyen esetekben hajlandóak azonnali önkéntes munkára, vagy rendelkeznek ilyenkor szükséges eszközökkel is (pl: szállító járművek, munkagépek, csónakok stb.)
-
Verőcén a vezetékes vízhálózatot, csatorna hálózatot, földgáz hálózatot pályázati vagy lakossági együttműködés keretében sörgősen bővíteni kell! Pályázati forrás híján számos egyéb konstrukció létezik, ami ugyan az ott lakókat terheli a kivitelezés költségeivel, de az önkormányzat szervezeti, mérnöki, vagy akár pénzbeli támogatásával beszállhat ezekbe a halaszthatatlan fejlesztésekbe.
-
Meg kell ismertetni a lakosságot a saját maguk által előállított élelmiszer pozitív hozadékaival! A vegyszermentesen termelt növények egészségesek, előállításuk inkább munka- mint költségigényes, a termesztésben szerzett tapasztalat pedig védettebbé teszi közösségünket az ilyen jellegű krízisekkel szemben. Legyünk kezdeményezői annak, hogy a szép ház és udvar ismérve legyen a konyhakert is a falunkban! A helyi oktatási intézményekkel együttműködve ki kell dolgozni a gyermekek számára ösztönző, kertgazdálkodási oktatási terveket és bevezetni azt az óvodai-iskolai hétköznapokba. Ilyen “tankert” projektekre már számos jó példa van.
-
Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy akik többet termelnek a szükségleteiknél, a fölös mennyiséget eladhassák, elcserélhessék a faluban. A termelői piac modellje számos településen működik, Verőcén is volt már ezirányú próbálkozás, de érdeklődés hiányában elhalt. Ezt az érdeklődést kell jobban felkelteni a falubeliekben, környékbeliekben reklámokkal, a piachoz kapcsolható egyéb attrakciókkal, termékek versenyeztetésével, stb…
-
A termőterülettel nem rendelkező lakosok számára a “kölcsönkert” rendszer jelenthet megoldást. Ez jó a telek tulajdonosának (nem kell kaszálnia, stb.) és jó a bérbe vevőnek is, aki akár az egész családja zöldség-gyümölcs szükségletét megtermelheti rajta és ezekkel a termékekkel “fizethet” is a tulajdonosnak.
-
Közösségi kertek szintén már évek óta működő modelljének bevezetése, támogatása. Ez a modell kisebb csoportok számára jelenthet élemiszer-kiegészítést, a munkamegosztás pedig körforgásos rendszerben zajlik. Leginkább a kevés szabadidővel rendelkező, de ez irányba nyitott emberek-családok kedvelt gazdálkodási formája.